A Türk Államok és a gazdaság: 45 milliárd dollárnyi együttműködés, és ez még csak a kezdet

Sarvar Kamolov, az Üzbegisztán Köztársasága Elnöke alá tartozó Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézetének vezető kutatója írása

***

A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) következő informális csúcstalálkozóját 2025 májusában Magyarországon tartják. Ez az esemény nemcsak a Szervezet tagállamainak, hanem a nemzetközi közösségnek is felkelti a figyelmét, tekintettel a TÁSZ egyre növekvő globális szerepére.

A kölcsönösen előnyös és gyakorlati együttműködés új távlatainak megnyitása a TÁSZ-országok között

A TÁSZ tagállamai a Szervezeten belüli együttműködést a többoldalú kapcsolatok fejlesztésének egyik stratégiai irányaként tekintik. Az elmúlt években az OTS tagjai közötti párbeszéd intenzív fejlődési impulzusokat kapott, amit az intézményi megerősödés, az együttműködési területek bővülése és a gazdasági mutatók növekedése is bizonyít.

Először is, a TÁSZ – amely magas gazdasági potenciállal rendelkező országokat egyesít – lehetőséget nyújt a gazdasági integráció és diverzifikáció megerősítésére. A türk államok érdekeltek a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok bővítésében, és a TÁSZ platformját használják külkereskedelmük fejlesztésére és a befektetések vonzására.
A TÁSZ-országok közötti kereskedelmi forgalom volumene 30,9 milliárd dollárról (2022) 45 milliárd dollárra nőtt 2024-re.

2023-ban létrehozták a Türk Beruházási Alapot, amelynek tőkéje 500 millió dollár. 2025 februárjában a TÁSZ-országok megállapodtak abban, hogy az Alap jegyzett tőkéjét 600 millió dollárra emelik. A tőkeemelés oka egyrészt Magyarország csatlakozása volt az Alaphoz, másrészt a kölcsönös beruházások támogatása, a vállalkozások fejlesztése és az innováció ösztönzése.

Másodszor, a TÁSZ-országok stratégiai szempontból fontos közlekedési útvonalak metszéspontjaiban helyezkednek el, ami központi szerepet biztosít számukra a régióközi szállítási és logisztikai hálózatokban.

A türk országok egyedi földrajzi adottságokkal rendelkeznek, amelyek – megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel – jelentősen növelhetik szerepüket a globális gazdaságban. 2024-ben például 62%-kal nőtt a „Középső folyosó” mentén lebonyolított áruforgalom, elérve a 4,5 millió tonnát. A tervek szerint 2027-re ezt az áteresztőképességet évi 10 millió tonnára kívánják növelni.

Ebben az összefüggésben a közlekedési és kommunikációs összekapcsoltság megerősítése stratégiai jelentőségű a TÁSZ-országok és partnereik közötti kereskedelem fokozása, valamint a nemzetközi szállítási hálózatokba való integráció szempontjából.

Az utóbbi években a TÁSZ-országok aktívan dolgoznak a közlekedési infrastruktúra létrehozásán és fejlesztésén, a tranzitszolgáltatások javításán és a logisztikai együttműködés bővítésén. 2024-ben a TÁSZ égisze alatt megalakult a Logisztikai Központok és Áruszállítók Szövetsége, amely a tagállamokban működő logisztikai és áruforgalmi központok fejlesztését hivatott elősegíteni.

2025 januárjában megalakult a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségeinek Uniója is, amely célul tűzte ki a közúti szállítás fejlesztését, az esetleges problémák megoldását, valamint a TÁSZ régiójában a kereskedelem fellendítését.

Harmadszor, az energiaterület a türk országok együttműködésének egyik kulcsfontosságú ága.

Az elmúlt években a TÁSZ országai fokozott figyelmet fordítottak az energetikai szektorra, különösen a „Türk Világ 2040-es Víziója” és a „2023–2027 közötti Energetikai Együttműködési Program” keretében meghatározott feladatok végrehajtására.

Ebben az összefüggésben a „zöld energia” és a környezeti fenntarthatóság kérdése egyre hangsúlyosabbá válik a globális napirenden, és a TÁSZ országai aktívan bekapcsolódnak ebbe a folyamatba. Az olyan fenntartható és környezetbarát technológiák fejlesztése, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozzák, nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági jelentőséggel is bírnak, mivel új lehetőségeket nyitnak meg a tiszta energia exportja és a befektetések vonzása terén.

Az egyik legsikeresebb példa ezen a téren az a stratégiai partnerségi megállapodás, amelyet Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán írt alá a „zöld energia” fejlesztése és továbbítása terén – beleértve az energia harmadik országok, például az Európai Unió tagállamai felé történő eljuttatását is. Ezzel párhuzamosan a felek egy tenger alatti kábel lefektetését tervezik a Kaszpi-tenger fenekén.

Nemrégiben Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán egyetértési megállapodást írt alá az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal a „Kaszpi Zöld Energia Folyosó” előmozdítása érdekében.

Üzbegisztán szerepe a többoldalú kapcsolatok fejlesztésében

Taskent, miután teljes jogú tagjává vált a Türk Államok Szervezetének, fontos szerepet játszik a türk országok közötti együttműködés aktivizálásában és elmélyítésében. Az elmúlt években Üzbegisztán minden TÁSZ-tagállammal magasabb szintre emelte kapcsolatait: 

Kétségtelen, hogy a szervezet átalakulását és napirendjének bővítését jelentősen elősegítette Üzbegisztán aktív szerepvállalása a türk államokkal való átfogó kapcsolatok erősítésében, valamint Savkat Mirzijojev elnök gyakorlati kezdeményezései a szervezeten belül.

Különösen kiemelendő, hogy Taskent mintegy 80 konkrét javaslatot terjesztett elő a szervezeten belüli többoldalú együttműködés további fejlesztésére.
Fontos szerepet játszott a többoldalú együttműködés erősítésében a TÁSZ 2022. november 11-én Szamarkandban megrendezett csúcstalálkozója. A szamarkandi csúcstalálkozó mérföldkőnek számító eseménye volt a „TÁSZ Stratégia 2022–2026” dokumentum elfogadása, amely elsőként szolgált útitervként a „Türk Világ Jövőkép 2040” fejlesztési koncepció megvalósításához.

Üzbegisztán vezetőjének kezdeményezése, hogy elfogadják a „Stratégiai Partnerségről, Örök Barátságról és Testvériségről” szóló egyezményt, szilárd alapot teremthet az együttműködés és az integráció további elmélyítésére a TÁSZ különböző területein.

Fontos hangsúlyozni, hogy Üzbegisztán, mint Közép-Ázsia egyik legnagyobb gazdasága, stratégiai jelentőséggel bír a TÁSZ gazdasági potenciáljának megerősítése szempontjából.

Üzbegisztán vezetője továbbá több kezdeményezést tett multimodális közlekedési útvonalak és szállítási szolgáltatások fejlesztésére a TÁSZ keretében. A közeljövőben várható az innováció ösztönzése a vámeljárások területén a modern digitális eszközök („e-TIR”, „e-Permit”, „e-CMR”) alkalmazásával, valamint az áthaladási engedélyek liberalizálása és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén.

A tranzitfolyosók fejlesztése és közös logisztikai infrastruktúra-projektek megvalósítása stratégiai jelentőségű területe a TÁSZ-on belüli együttműködésnek. E tekintetben kiemelt figyelmet kap a „Középső Folyosó” közös fejlesztése, amely lehetővé teszi az áruk szállításának diverzifikálását Kína és Európa között, oda-vissza irányban.

Ugyanakkor a „Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán” vasútvonal építése, valamint annak összekapcsolása más ígéretes közlekedési projektekkel a TÁSZ térségében jelentős mértékben hozzájárulhat a Kínából Európába vezető szárazföldi útvonal helyreállításához, amely áthalad a türk országokon, és elősegíti a kölcsönös kereskedelmet, valamint a kulturális és szellemi cserét a népek között.

A digitalizáció és a csúcstechnológia területén történő összefogás különösen aktuális és szükségszerű a TÁSZ-országok számára. Ebben az összefüggésben Üzbegisztán vezetőjének javaslata a „Digitális Türk Világ Koncepciója” kidolgozására stratégiai lépés a kapcsolatok mélyítése érdekében ezen a területen. Várhatóan ösztönözni fogja a tapasztalatcserét az informatikában, az innovációs ökoszisztémák, a digitális infrastruktúra és az adatközpontok fejlesztését.

Ezenkívül Savkat Mirzijojev elnök javaslata a Türk Ökológiai Tanács létrehozására rávilágít a közös erőfeszítések fontosságára a globális környezeti kihívások kezelése terén.
Üzbegisztán elnökének ilyen kezdeményezései a többoldalú kapcsolatok fejlesztésére a TÁSZ keretében előremutató megközelítést tükröznek a közös problémák és lehetőségek megoldásában a türk világban.

Az üzbég–magyar stratégiai partnerség

Magyarország, amely megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, továbbra is aktívan részt vesz a szervezet tevékenységében. Ez lehetővé teszi számára, hogy különböző ígéretes irányokban erősítse kapcsolatait a türk országokkal.

Budapest aktívan részt vesz a TÁSZ különböző rendezvényein és projektjeiben, támogatva azt az elképzelést, hogy Magyarország hidat képezhet Nyugat és Kelet között. A magyar kormány rendszeresen biztosít oktatási ösztöndíjakat a türk országokból érkező hallgatók számára, valamint ösztönzi a kereskedelmi és beruházási együttműködést az Eximbank, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara eszközei révén.

Magyarország egyedülálló helyzete Európában – mint az Európai Unió tagállama – lehetővé teszi, hogy hatékony híd szerepet töltsön be a két szervezet tagállamai között. Ez a szerep stratégiai jelentőségű a fenntartható és kölcsönösen előnyös kapcsolatok jövőbeli kialakítása szempontjából.

Ebben az összefüggésben az üzbég–magyar stratégiai partnerség mindkét ország külpolitikájának fontos területe, amely az elmúlt években aktívan fejlődött. 

Jelenleg hatékonyan működik a 2021-ben létrehozott Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság és az Üzleti Tanács. Folyamatban van egy 150 millió eurós alaptőkével rendelkező beruházási alap elindítása is.

Olyan jelentős magyar vállalatok, mint a „Gedeon Richter”, „Meditop Pharmaceutical”, „Inpark”, „Bonafarm”, „BDPST Group”, „Bayer Construct Group” és mások sikeresen hajtanak végre közös projekteket a gyógyszeripar, a vegyipar, az elektrotechnika, a mezőgazdaság és a bankszektor területén.

Földrajzi távolságuk ellenére Taskent és Budapest számos kapcsolódási pontot talált, együttműködésük széles területeket ölel fel: gazdaság, kereskedelem, kultúra és oktatás. Az üzbég–magyar együttműködés a szélesebb körű TÁSZ-együttműködés kontextusában is fontos tényezővé vált a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésében.

A jelenlegi változó globális politikai és gazdasági környezetben a regionális együttműködés szerepe fontosabb, mint valaha. E tekintetben a közelgő TÁSZ-csúcstalálkozó, amelyet Magyarország rendez, új távlatokat nyithat meg a régió számára, kiemelve az integráció és az együttműködés jelentőségét egy változó világban.

Budapest fontos szerepet játszik majd a türk országok és Európa összekapcsolásában új kereskedelmi útvonalak kialakításával, valamint az átfogó partnerség megerősítésével a felek között.

Emellett a csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a TÁSZ-tagállamok számára a legjobb gyakorlatok megosztására, az infrastruktúra-fejlesztés, a digitális átalakulás, a kis- és középvállalkozások támogatásának innovatív megközelítéseinek megvitatására, valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok bővítésére.

Ez az esemény új lehetőségeket nyit a partnerségek kialakítására, a bizalomépítésre és az integráció mélyítésére a résztvevők között, ezáltal szilárd alapot teremtve egy fenntarthatóbb, összekapcsoltabb és versenyképesebb TÁSZ-régió kialakulásához.

A TÁSZ területén működő több szintű konszolidáció és integráció elve lehetővé teszi, hogy minden tagállam megtalálja benne a maga helyét. Ugyanakkor a jövőben várhatóan megnő a türk országok közötti erőfeszítések összehangolásának mértéke – különösen a kereskedelmi-gazdasági, közlekedési és tranzit, energetikai és egyéb területeken. Ez az együttműködés új interakciós formákat hozhat létre, és javíthatja a kommunikációt a TÁSZ országai között.

Orbán Viktor Üzbegisztán elnökével tárgyal 2024 júnusában. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher